A székelység eredete 2011. 06. 10.
A magyar történetírás egyik sokat vitatott kérdése, hogy idegen, „csatlakozott” nép volt-e a székelység vagy eredendően is magyar. A csatlakozás kérdése azért nem kerülhető meg, mert általában a csatlakozott nép feladata volt, hogy harcosai a befogadó had előtt járjanak. A székelység magyar vagy idegen voltát pedig amiatt is érintenünk kell, mert amikortól történelmét ismerjük, bizonyítottan magyar nyelven beszélt, hiszen tartózkodási helyeinek tiszta magyar neveket adott. Ez a kettősség osztotta és osztja meg a székely eredetkutatást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megosztottságot véglegesnek fogadjuk el. Az ellentmondás feloldására már korábban történtek kísérletek, a „kettős honfoglalás” elmélete is erre utal.
A nyelvi bizonyítékok alapján ugyanis feltételezhető, hogy a székelység eredetileg is magyar vagy hosszú ideig a magyarokkal együtt élő, közeli rokon nép volt, de valamikor – általunk nem ismert körülmények között – különvált, majd a honfoglalás korában újra csatlakozott a magyar törzsekhez. A csatlakozás történhetett a Kárpát-medencében vagy azon kívül.
Béla király névtelen jegyzője, Anonymus 1200 táján, de a honfoglalás korára vonatkoztatva írta, hogy amikor a Körös vidékén tartózkodó székelyek meghallották, hogy Velek és Ösbő hadat szándékozik indítani Mén-Marót bihari vezér ellen, „békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt, Ösbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba”. A Névtelen kétségtelenül regényes gesztát írt, de sok valós elemet épített bele: például azt, amit már más forrás is leírt, hogy a székelyek a magyar hadak előtt jártak. Anonymus szerint a székelyek a Kárpát-medencében csatlakoztak a magyarokhoz.
Kézai Simon krónikája szerint a hun-maradvány székelyek szintén a Kárpát-medencében, az ismeretlen helyű Csigla mezején éltek, s „amikor hírét vették, hogy a magyarok másodszor is visszatérnek Pannóniába, elébük mentek Oroszország végeire, s miután együttesen Pannóniát elfoglalták, abban részt kaptak, de nem Pannónia síkságán, hanem a blakokkal együtt a végek hegyeiben nyertek el osztályrészt”. Vagyis a székelység Kézai szerint is csatlakozott nép volt, de a csatlakozás a Kárpátokon kívül történt a honfoglalás előestéjén, aztán együtt foglalták el Pannóniát.
A csatlakozás tényét nem cáfolja meg az, hogy a székelyek a csatlakozás idején magyarul beszéltek, hiszen eredetileg is lehettek magyarok vagy a magyar nyelvet korábban elsajátított rokon nép. Kézai krónikája tudósít még egy lényeges kérdésről: a székelyek a hegyek közt kapták meg részüket. Ez pedig már a végleges szálláshelyről szóló adat, hiszen a „blakokkal” ott kerültek szomszédságba. A krónikaírót az nem zavarta, hogy a csatlakozás és az Erdélyben való végleges megtelepedés közt több évszázadnak kellett eltelnie.
Számos helynév s oklevél tanúskodik arról, hogy a székelyek nemcsak mai szálláshelyükön, Erdélyben laktak. Ott voltak Magyarország nyugati és déli határvidékein, Biharban, általában a határt jelentő gyepűvonalakon, ami arra vall, hogy határvédelmi funkciót töltöttek be. A nyugat- és dél-magyarországi székely telepek 13–14. századi létezéséből arra következtethetünk, hogy nem az egész székelység indult el Erdélybe, de a Magyarországon maradók idővel teljesen elveszítették székely jellegüket. Nem így az erdélyiek.
Az erdélyi székelyek végleges megtelepedése a 11–12. században fokozatosan következett be, s a 13. század elején be is fejeződött. A szálláshelyeket nemzetségek és nemzetségi ágak szerint vették birtokba. Mint lovas nép először a folyóvölgyekben létesítettek szállásokat s falvakat. Az 1330–32-es pápai összeírás a Székelyföldön már összefüggő falurendszert talált: 165 egyházas falu nevét tüntette fel. A falurendszerrel egy időben alakult ki az egyházi szervezet, a polgári közigazgatási, valamint a hadrendszer. A nagyobb települési egységeket kezdetben földnek (terra), ritkábban vidéknek (districtus), esperességnek (dioecesis) nevezték, a 14. században viszont ezekből létrejöttek a közigazgatás legfőbb egységei: a székek. Eredetileg hat szék alakult: Udvarhelyszék, Csíkszék, Marosszék, Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, az utóbbi három egyesüléséből jött létre később Háromszék. Később ezektől távolabb, az Aranyos völgyében alakult Aranyosszék. Valamennyit együtt nevezték Székelyföldnek (Terra Siculorum).
Forrás: HARGITApolo.hu-Nemzeti ruházat, póló csak mifajtánknak.
Az oldalon szereplő kulcsszavak:
székely, SZÉKELYSÉG, ERDÉLY, ROKON, magyar, nemzeti RUHA, ruházat, póló, POLO, ERDÉLYI, Magyarország,PannóniA,
Cikkek
- A mai Franciaország területén például a IX. században 7.000.000 ember élt és ma mindössze 58.000.000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5-szeres növekedést jelent.
Milyen rejtelmes erők vezették a világot a New Deal-tól a brombergi vérengzésig, majd a lengyel-német háborútól a nürnbergi perig, azt a történelemírók fogják, ha ugyan egyáltalán tudják tisztázni. A háborúban senki sem győzött..."

Partnereink, kedvenceink bannerei láthatóak itt. Bannercseréhez katt ide!